4.fejezet

-Mehetünk végre? - sürgetett Niall.
-Útra készen. - felelték kórusban.
Számomra annyira meghökkentő volt mindez. Annyira közvetlenek voltak. Én meg idegennek éreztem magamat.
-Ha Blair nem lenne ilyen lecövekelt, gyorsabban haladnánk. - kacsintott felém Louis. - Az ajtó arra van. - mutatott a hátam mögé.
Fel sem tünt hogy magam elé bambulok.
-Én nem akarok zavarni. - hadartam gyorsan.
-Ugyan már. Zavarni? Maximum Niall fog zavarni a csámcsogásával. - közölte Zayn.
-De komolyan. Vagytok már elegen, a kocsiba se férnénk be. - vágtam a szavába, mielőtt folytathatta volna.
-Akkor a legkövérebb vezet. Harry! - kuncogott Louis, majd ez egy újabb támadó reakciót váltott ki a fiúkból.
-Ha megadjátok a címet,akkor odamegyek, csak egy telefonomba kerül. - erősködtem tovább.
-Egy hívás? Van egy soföröd aki egyből ugrik? - kérdezte nevetve Liam.
-Igazából.. - pirultam el.
-Na ne! - visítottak fel egyszerre.
-Inkább hagyjuk. - mondtam, majd elindultam az ajtó felé,  mögöttem loholtak a fiúk.
Kinyitottam a vasajtót, és nyirkos levegő csapott meg. Majd Liam mellém szegődve mutatta az utat a kocsi felé. Harry kocsiját pillantottam meg.
-Mivel nyilván te vagy a legkönnyebb, és legvékonyabb, ha nem gond az autó csomagtartójába kapsz helyet. - jelentette ki ünnepélyesen Louis.
Előkaptam a blézerem zsebéből az iPhone-om. Ezt persze mindenki komoly arccal követte, és mielőtt még bármit is tudtam volna kezdeni a telefonommal, Liam felmordult.
-Arra nincs semmi szükség! Mivel kétlem hogy Lou átengedné neked az anyósülést, a legjobb ajánlatom hogy hátul nyomorogsz a fiúkkal.
-Csak meg akartam magamat nézni benne. Nem tudnám magamnak megbocsájtani ha összekócolt hajjal és lefolyt sminkel másznák be a csomagtartóba. Sőt, lehet hogy ki is tagadna. - mondtam komolyan.
Nem kellett sok nekik, hogy ne essenek össze a nevetéstől. Beszélltunk a kocsiba, mellettem Harry és Niall, mellette pedig Zayn. Mivel elég szűkös volt a hely, mondhatni hogy nem az ülésen hanem egy-egy combon ültem. És nem is kellett sok hogy lefejeljem a plafont.
-Liam! - kiáltottam fel kétségbeesetten. Látszott a rémület az arcán, és egy hatalmasat fékezett. - Ott hagytam a kabátomat. - szégyenkeztem vörös arccal.
-A szívbajt hoztad rám! Ne aggódj, Nick berakta a csomagtartóba.
Megnyugvásomat egy sóhajjal jeleztem, amin Harry ejtett egy mosolyt.
Elég sokára értünk oda. Mindenesetre, nem unatkoztunk. Rádióhallgatás közben, felcsendült egy-két nagyobb sláger,  persze a fiúk nem bírták ki éneklés nélkül. Mit ne mondjak, Lou néha elég fülsüketítő hangokat adott ki magából. Amint megállt az autó, én mint egy őrült úgy estem ki az ajtón, pedig meglehetősen élveztem az imént megszakított testhelyzetet. Miután mindenki kikászálódott a járműből besereglettünk az bejárati ajtón Niallel az élen. Hatalmas meglepetésemre a benntlévők tekintete mind rajtam csüngött. Kicsit kellemetlen volt. Gondolom mi járhatott az emberek fejében: "Ki ez a lány? Mit keres velük? Biztos a hírnévre hajt!". Inkább nem törődtem vele. A fiúk osztottak pár autógrammot, majd odasétáltak a pulthoz ahol egy széles mosolyú fiú köszöntötte őket. A hallottak alapján jóba vannak a sráccal, akit Ed-nek hívnak, és aki odavezetett minket egy eldugott sarokhoz. A rendelést is leadták, és meglepően hamar ki is hozták.
Az idő szélsebesen repült. Bár töménytelen nevetéssel volt fűszerezve. Rengeteg sztorit hallottam, rengeteg kínos sztorit. Kiderült hogy Harry ha nem élheti ki meztelen vágyait, akkor "elfelejt" alsónadrágot húzni. Persze egyből kérdőre vontam, hogy most van-e rajta. Megnyugodtam hogy van. Elgondolkozva elég kellemetlen lenne ha hirtelen az egyiküknek olyan ötlete támadna hogy meghecceli Harryt. Ettől zavarba estem.
 Meglepődtem amikor nyíltan meséltem az életemről. Ez általában nem szokott menni.
-Ideje lenne indulnunk. Nem? - kérdezte Zayn. - Blair, te merre laksz? Liam szívesen hazadob. - kacsintott rám huncutan.
Erre elővettem a telefonomat és térképen megmutattam Liamnek. Meglepődötten húzta fel a szemöldökét.
-Harry és Louis csupán 5 perc sétára laknak tőled.
Ez most engem is meglepett. Eddig álmodni nem mertem arról hogy az imádott bandám 2 tagja csupán 2 saroknyira lakjon tőlem.. Harry hirtelen a kezét nyújtotta felém, hogy segítsen felállni. Vicces, hogy ennyire idióták, mégis tömérdek jó modor szorult beléjük. Most. viszonylag kevesebb ideig voltunk úton. És hála a jó égnek, Louis nem kornyikált, mivel intéztem felé egy enyhe célzást. Talán egy kicsit meg is sértődött rám. Mikor megérkeztünk, adtam mindenkinek egy  ölelést, de csupán annyit, amennyit a helyzet engedett. De mielőtt kiszálltam volna, előre hajoltam és adtam egy puszit Lou arcára. Látszólag már nem haragudott, egy széles mosollyal az arcán intett nekem. Liam udvarisan kiszállt, és odaadta a kabátomat, majd két puszival ő is elköszönt. A járdán álltam, míg el nem indultak, de amikor Liam beült, hatalmas ordibálásra lettem figyelmes.
-Te szemét! Nem ér hogy neked puszival köszönt! - visították mind a négyen, Harryvel az élen. Majd kitört belőlem a nevetés, és néztem ahogy befordulnak a sarkon. Szembefordultam az ajtóval és egy darabig néztem azt. Még mindig különös volt. Tántongó üreséggel a mellkasomban bementem. Elég fáradt voltam már, így a fürdő felé vettem az irányt. Megengedtem a vizet, és a bőröndömből előbányásztam a habfürdőt, egy VS fehérneműszettet, és egy fekete-rózsaszín selyem hálóinget. Leraktam a kád mellé közvetlenül, majd megszabadulva a ruháimtól és az aznapi sminkemtől befekütem a kádba. Nagyjából fél órán kersztül voltam bennt, és egy zuhanyzással a végén lemostam magamról azt a koszt, amiben fürödtem. Gondosan áttöröltem a testemet, felkészítve azt a testápolóra, mikor meghallottam a csengőt. A csillogó vízcseppeket a lábamról még letöröltem, magamra csavartam a törölközőt, és rohantam az ajtó fele. Elég későre járhatott, már volt vagy 9 óra. Az ajtónál megtorpantam, és elgondolkoztam hogy mivan ha az egyik szomszéd az. Még se nyithatok ajtót egy szál törölközöbe.
-Ki az? - kérdeztem hangosan, hogy hallani lehessen az ajtó túloldalán.
-Egy titokzatos fiú. - koncogta egy ismerős hang a túloldalról.
-Várj egy percet. - hadartam majd a kulcsokért szaladtam.
Mire kitudtam nyitni az ajtót, szegény Harry már szét fagyhatott. Meghökkenve mért végig amikor meglátott. Hát nem minden napi látvány lehetettem egy szál törölközőben.
-Egész.. csinos vagy ma. - jegyezte meg Harry.
-Inkább gyere be. - tereltem el a figyelmét. - Figyelj, én most felöltözök, ülj le a nappaliba, vagy a konyhába. Inni kérsz valamit? - érdeklődtem.
-Egy tea jól esne. - vigyorgott rám.
Majd  a kész teát bevágtam néhány percre a mikróba. A Nestea hamvas szilva változata volt, amiről nem tudtam hogy árulnak-e itt,ezért inkább hoztam magammal.
-Ezt kostóld meg, nem tudom hogy ittál-e már ilyet de nekem az egyik kedvencem. - azzal a fiú elé raktam a bögrét, aki a bárpulton ült. - És amúgy mi szél hozott? - mondtam majd elszáguldottam a fürdőszobába, ami pont a pulttal szembe helyezkedett el, és becsaptam magam mögött az ajtót. Igyekztem gyorsan felöltözni, de a melltartó bekapcsolásával problémáim akadtak. Mikor sikerült, három percig azon töprengtem, hogy nem túl kihívó-e a hálóingem. Nem akartam Harry figyelmét magamra vonni, esetleg zavarba ejteni. Végül eldöntöttem, hogy felveszem azt, és ha valami kifogása lenne ellene, majd kikapok valamit a szobámban lévő bőröndömből.
-Elmehetnél fehérnemű modellnek! - kacsintott rám Harry.
-Mit láttál? Egyáltalán, te leskelődtél? - döbbentem le.
-Ne aggódj, nem láttam semmi olyan dolgot. - hebegte zavarva.
-Rendben. Amúgy is, csak közlöm hogy nem csinálok nagy botrányt, ha fehérneműben látnak. Olyan mintha bikiniben feszítenék. - közöltem nevetve.
-Hát lány szájából ilyet se hallani. - mondta, majd mindketten nevetésben törtünk ki.
-De tényleg, hogy-hogy átjöttél? - kérdeztem kiváncsian.
-Csak erre jártam. - mondta magabiztosan. - Igazából arra gondoltam, hogy megnézhetnénk egy filmet. Hoztam néhányat, persze ha nincs ellenedre. És egy darabig igazából ki is vagyok rúgva otthonról, Louis Eleanorral romantikázik. Na meg hoztam egy kis bort is - nézett rám és mosolygott.
-Kezdem érteni. De ha kérhetem, ne itass le! - nevettem majd a kanapéhoz tereltem és berakott egy filmet.

5 fejezet

Nagyon élveztem a Harry-vel töltött estét. Nagyjából a filmnézés  beszélgetésből állt. Jobban lekötött hogy mesélt magáról. Mondjuk a második elkezdett film közepénél elaludt. Én inkább a jobb vendéglátókhoz tartozok ezért gondosan betakargattam. Mit ne mondjak vicces volt ahogy összenyálazta a díszpárnát. Egy szuvenírrel több.
Fél 10 körül Harry telefonja felrezgett. Nem akartam bunkó lenni,hogy felkeltem, ezért inkább a hasára raktam a telefont. Így végülis nem én keltettem fel. Nem törődve a reakciójával, visszamentem a konyhába. Fogalmam nem volt mit akar Harry enni, ezért összeütöttem egy kis császármorzsát. Szépen lassan felébredt, amikor 3.-jára hívták, hirtelen felült.
-Mi van már Louis? - kérdezte kómás hangon. - Louis válaszolj! - ordított a telefonba.
-Harry. Szerintem fordítva tartod a telefont. - jegyeztem meg óvatosan.
-Szóval már nem alszol. - mosolygott felém fordulva.
-Hát ha aludtam is volna, minden bizonnyal már nem tenném. Az előbbi egy hangos megjegyzés volt. - kuncogtam az orrom alatt.
-Ne haragudj. - nézett maga elé.
-Hol vagy? - tisztán szűrődött ki Louis hangja a telefonból. Véleményem szerint kiabálhatott.
-Jaj bocs haver. - szólt bele Harry. - Blair-hez jöttem át, és bealudtam a filmen.
Majd tovább diskuráltak. Harry végül letette. Kissé idegesnek tűnt. Mondjuk Lou-val beszélt, így hát megértem. Felkelt a kanapéról majd nyújtózkodott egyet és megrázta a haját. Lassított felvételben kikóválygott a nappaliból, és leült velem szembe a bárszékre. Elé raktam az az napi reggeliét és bután tekintett fel rám.
-Ez mi akar lenni?
-A specialitásom! - nevettem fel és ezen ő is elmosolyodott. - Ne izgulj, ehető. Találtam egy kis lekvárt, Dave biztos ma hozta. Egyél hozzá, úgy finom. - javasoltam neki, majd kinyújtottam a nyelvem.
-Várj. Ez most nem rántotta? - kérdezte felvont szemöldökökkel.
-Nem, nem az.
Még egyszer elemezte, majd rakott rá egy nagy kanálnyi baracklekvárt. A második falat után felkiáltott.
-Ez valami isteni!
Én csak ejtettem egy mosolyt, nem akartam komolyabban belemenni a témába, mert elég egyszerű volt megcsinálni. Mikor felfalta az egészet, mohón nézett a serpenyőre és látta, hogy már nincs több. Ekkor a szája sarka nagy ívben görbült lefele. Azon töprengtem mi lenne ha egy ilyen képet töltenék fel Twitterre. Lányok milliói olvadnának el. Én meg első sorból nézhetem. Gondolatmenetemet persze megint megtörte. Kiszámíthatatlan mozdulatokkal hajolt felém, majd egy puszit nyomott az arcomra. Nem értettem hogy ezt mégis miért tette.
-Harry.. Ezt most miért? - kérdeztem összezavarodva.
És újból belegondolva, lányok milliói estek volna össze, ha ez velük történik. De én még se értettem.
-Csak tudod.. Köszönöm a reggelit. - pirult el, majd a kezével a kezem felé nyúlt.
-Én nem tudom. - kezdtem hangosan gondolkozni. - Nem tudom, hogy ez nálad most mit jelent. - szugeráltam szemeimmel a kezeinket.
-Kedvellek. - bökte ki Harry. - Nagyon is.
-Én is kedvellek, ne érts férre. - hadartam. - De ha te is úgy kedvelsz, ahogy én.. Akkor tudd, hogy ez nekem gyors.
-Gyors? - nézett a szemembe Harry, de a kezeink még mindíg ugyanabban a helyzetben voltak.
-Számomra egy kapcsolat alapja az hogy mennyire ismerjük egymást, és mennyire bízunk egymásban.
Próbáltam őszinte lenni. És igen, lehet hogy épp most halasztottam el azt a lehetőséget, amire 1 éve várok. De nem arról vagyok híres hogy két nap után összejöjjek valakivel.
-Ahogy nekem is. - nyugtatott meg mosolyával Harry. -Ha nem akarod elsietni, én várni fogok.
Na ez a válasz volt az,amire a legkevésbé számítottam. Várni fog rám? Rám? Egy hirtelen mozdulattal a karomhoz nyúltam és megcsíptem magamat. Szóval nem álmodok.
-Ezt gyakran csinálod? - nézett a karomra bambán.
-Nem, mostanába szoktam rá. - nevettem élesen. - Ha nem baj most rendbe tenném magamat. Louis-val mit beszéltél?
-Csak érdeklődött hogy hol vagyok, és hogy mikorra vagyok várható.
-És mikorra vagy várható? - tudakoltam, de próbáltam gúny mentesen.
-Amikor te kidobsz. - nyújtotta rám a nyelvét.
-Azt akarod hogy levágjam? - kérdeztem tőle elővéve a komoly arcomat, majd a fiókba nyúltam  és elővettem egy ollót.
Ekkor sokkolva nézett rám. Bár miután elnevettem magamat, megkönnyebbülve feloldótott.
-Ha nem gond most elmegyek és lefürdök. - pattantam le a székről.
-Nem gond, ha veled tarthatok. - pimaszkodott.
-Harry! - szóltam rá mogorván. - Nem gondolod,hogy ez túl huncut volt?
Egy grimasszal fejezte ki, hogy márpedig ő máhogy vélekedik efelől.
Bevonultam a fürdőbe és nagyjából 10 perc alatt letusoltam. A testápoló ma is elmaradt, inkább felöltöztem gyorsan. Törölközőben átszaladtam a szobámba, majd a bőröndömből előtúrtam egy mintás vastag legginget és egy nyaknál masnival átkötött selyemblúzt. Mire kiértem a nappliba Harryt találtam a kanapén gubbasztva, és épp fuldoklik a nevetéstől. Ledobtam magamat mellé, és valami idóta mesét nézett. Nem találtam viccesnek.
-Mit csinálunk ma? - kérdezte Harry.
-Ennyire ráérsz, hogy rám pazarold az időd? - kuncongtam.Mostanába elég sokszor teszem...
-B.. -kezdte, de csak értetlenkedve néztem rá. - Mi a baj?
-Csak a barátaim szoktak így becézni.
-És a "nem csak" barátaid? - kérdezte és két ujjával imitálta az idézőjeleket.
A szemébe pillantottam. Ekkor valami elpattant bennem. Valami ami miatt normális voltam. Az akaraterőmet jelképező cérna. Gyenge voltam. És kiszámítható. Tekintetét az enyémbe fúrta,és én elvesztem benne. Közeledett. Annyira hogy lehellete már az arcomat égette.

Oldal: 2012.Január 4-5fejezet
One Direction! - © 2008 - 2024 - onedirectionforeverlove.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat